2016 februárjában indult el Magyarországon a Cziffra Fesztivál programsorozata Balázs János Liszt Ferenc- és Junior Prima Díjas zongoraművész kezdeményzésére, hogy hazájában is méltó emléket állíthasson a rendkívüli zongoraművésznek, Cziffra Györgynek. Bár keveseknek adatott meg, hogy közvetlenül tanuljanak a mestertől, szellemisége ma is közöttünk él, hiszen számos felvétel őrzi játékát, és tanulhatunk azoktól a művészektől, akik személyesen ismerték, illetve példaképüknek tekintik őt.
A fesztivál keretein belül több koncert, mesterkurzus, verseny, hangszerbemutató és rajzpályázat is megrendezésre kerül, így minden korosztály számára adott a lehetőség, hogy részt vegyen. A 2016-os rendezvényeknek a MOM Kulturális Központ és a Barabás Villa adott helyszínt. A Cziffra Fesztivál alapítójával és művészeti vezetőjével, Balázs Jánossal arról beszélgettünk, hogyan szolgálhatja a zeneoktatást egy ilyen rendezvénysorozat.
János, emlékszel, hogyan lett példaképed Cziffra György zongoraművész?
Fiatal koromtól kezdve egész életemben találkozom Cziffra Györggyel valamilyen szálon. A legelső találkozás hanglemezek által történt, ugyanis nálunk otthon, ha éppen nem édesapám zongorázott, akkor Cziffra György hanglemezei szóltak. Ami érdekesség, hogy édesapám jazz-t és könnyűzenét játszott otthon, tehát klasszikus zenével először csak Cziffra György által találkoztam. Ezek a Liszt-felvételek voltak azok, amik előmozgatták azt a késztetést, hogy leüljek a zongorához. Kikeresgettem ezeknek a Liszt daraboknak a melódiáit és autodidakta módon kezdtem el gyakorolni. Ez körülbelül 4-5 éves koromra tehető, és 2-3 évig ez gyakorlatilag így is volt, folyamatosan magamtól keresgettem ezeket a melódiákat, amiket hallgattam. Aztán folyamatosan érdeklődtem a mester élete iránt, elolvastam az Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvét, amiből nagyon sok minden kiderül, volt szerencsém elmenni az őróla elnevezett zongoraversenyekre Baden bei Wien-ben és Senlis-ban, a híres kápolnában, találkozhattam az unokáival is. Már akkor kiderült számomra, hogy nagyon nagy restanciája a magyar zenei életnek, hogy nincs méltó emlékállítás itt, Magyarországon, és bár már 16 éves korom óta a koncertjeimet ‘Hommage a Cziffra’ koncertként tituláltam, hogy legalább a neve forogjon, már akkor éreztem, hogy ez kevés. Nem csak nekem kell koncertet adnom, másnak is, és sokkal többet. Tavaly kiötlöttem ezt a Cziffra György Fesztivált, és úgy érzem, nagyon jó időpontban kaptam el ezt a lehetőséget, mert nagyon sokan mellé álltak, és nagyon nagy siker volt, ami egyrészt a lelkesedésemnek és a hihetetlenül nagy erőbedobásnak köszönhető, de sokkal inkább Cziffra György mai napig kiható személyiségének, kultuszának és az emberek szeretetének. A jegyeket pillanatok alatt elkapkodták, rengetegen jelentkeztek az összes programra. Cziffra György egy legenda az idősebb korosztály számára, az a feladatom, hogy megmutassam a fiatalok körében is.
Milyen kultusz veszi körül Cziffra Györgyöt más országokban, például Franciaországban?
Sokkal nagyobb, mint itt, Magyarországon. Azt vettem észre, hogy amikor külföldön járok és magyarokról van szó, akkor Puskás Ferencet, a paprikát, a gulyást, a cigányzenét, Liszt Ferencet és Cziffra Györgyöt ismerik. Franciaországban az egyik legnagyobb művészként tekintenek Cziffra Györgyre, és egy kicsit magukénak is érzik. Úgy érzem, néhány év alatt itthon is ki tudjuk vívni azt az elismertséget, amit még életében megérdemelt volna.
Hogyan fogalmazódott meg benned, hogy fesztivált indítasz az emlékére Magyarországon?
Ahogy említettem, sok embernek kell részt vennie ebben, hiszen nagyon sok Cziffra-ösztöndíjas, Cziffra imádó van itt Magyarországon mind a szakmában, mind a közönségben, úgyhogy egyértelmű volt, hogy egy sorozatot kell indítani. Az is egyértelmű volt számomra, hogy ha bármit csinálok Cziffra György neve alatt, akkor annak hűnek kell lennie Cziffra eredeti elképzeléséhez. Ő is fesztivált alapított Franciaországban. Ne csak koncertsorozat legyen, hanem tanítsunk is, koncentráljunk a fiatalokra, sőt a legkisebbeknek is kínáljunk valamit, akik nem tudnak végigülni egy 90 perces koncertet, ezért indítottunk rajzpályázatot. A kávéházi hangulatot idézően létrehoztuk a Cziffra-szeletet a Szamos Cukrászdával közösen. Az volt a lényeg, hogy egy olyan globális lefedést érjek el Cziffra György nevének, ami mindegyik társadalmi szegmenst érinti, ehhez a legjobb forma a fesztivál.
Hogyan állt össze a 2016-os programsorozat?
A fesztivál fő bázisa a négynapos koncertsorozat volt, ami tulajdonképpen öt koncert lett, mert a gálakoncert előtt egy nyilvános főpróbát is tartanuk kellett. Az volt a lényeg, hogy olyan emberek szerepeljenek a koncerteken, akik valamilyen szinten kapcsolatban álltak Cziffra Györggyel, vagy a Cziffra György-féle zenei életpályát és zenei Credo-t képviselik egész életükben. Ezt a koncertsorozatot egészítette ki egy háromnapos mesterkurzus, ahol remek tanár kollégáimmal együtt remek diákokat, fiatalokat hallgattunk meg, volt egy rajzpályázat „Az én zenemanóm” címmel, ez a kisgyerekeknek szólt, volt egy hangszerbemutató koncert is nagyobb gyerekeknek, és természetesen a Cziffra Gasztro is jeles részét képezte ennek a fesztiválnak. Ősszel kerül megrendezésre a zongoraverseny, ami még az első fesztiválnak a hozadéka, viszont nem lehetett mindent februárban megrendezni. Ez a verseny is nagy várakozással tölt el minket, és remélem, a versenyzőket is.
A beszélgetéssel egybekötött koncertek felértek egy-egy zenetörténet órával. Mi volt a hangversenyek tematikája?
Az volt a cél, hogy akik találkoztak Cziffra Györggyel, meséljék el, milyen ember volt. A hangfelvételei által ismerjük, hogy milyen művész volt, milyen zseniális technikai virtuozítással és zenei mélységgel rendelkezett, az viszont nem derül ki a felvételekből, hogy mi volt a kedvenc étele, vagy miért rajongott annyira az elektronikáért, hogy is alakult az ő karrierje. Erre adtak választ például Vásáry Tamás, aki a fiatal Cziffrát is ismerte, Andrássy László, Cziffra György rokona, illetve Mocsári Károly, aki ösztöndíjasa volt. Ezek a kerekasztal-beszélgetések nagyon sok kérdőjelet is eloszlattak Cziffra György életével kapcsolatban, hiszen minden sztár körül szokott lenni egy kis köd, és ezt a ködöt lassan-lassan kezdjük kitisztítani, és ehhez olyan, hiteles emberek kellenek, akik találkoztak vele.
Kik léptek fel a koncerteken? Az előadók milyen kapcsolatban álltak Cziffra Györggyel?
Az előadók nagy része személyesen is találkozott vele, és közelebbről is ismerte. Akik nem, mint például jómagam, azok életkorukból adódóan nem, viszont mi is igyekszünk azon a mezsgyén végigmenni, amit Liszt Ferenc és Cziffra György kijelölt számunkra. A teljesség igénye nélkül: Vásáry Tamás, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Snétberger Ferenc, Lajkó Félix, Mocsári Károly, Sárik Péter, Malek Andrea. Nagyon boldog voltam, hogy amikor a fesztivál ötlete megvalósult és a szereplőket össze kellett boronálni, és első szóra mindenki igen-t mondott, pedig ez egy induló fesztivál, és olyan művészeket kellett megszólítani, akik a legnagyobb koncerttermeket is megtöltik, és tele van a naptáruk. Üggyé vált a fesztivál, nemcsak egy fellépés volt ez a művészeknek, hanem úgy érzik, hogy azzal, hogy a nevüket adják a Cziffra György Fesztiválhoz, azzal Cziffra Györgyöt is egy kicsival közelebb hozzák a magyarországi kultúrához.
Nagy művészek gyakran tartanak mesterkurzust önállóan, a fesztivál keretein belül a résztvevők most négy mestertől is tanulhattak. Kik oktattak a mesterkurzuson?
Próbáltam úgy összeállítani a mesterkurzust, hogy hiteles legyen, és a Cziffra által képviselt zeneiséget tovább tudjuk adni a diákoknak. Vásáry Tamás volt a legnagyobb név, aki – mint említettem – a fiatal Cziffrát is ismerte, Mocsári Károly és Dráfi Kálmán szintén tanultak tőle. A tanárok közül jómagam sajnos nem találkozhattam Cziffra Györggyel, hiszen 6 éves voltam, amikor elhunyt, viszont nagyon sokat foglalkozam vele, és számomra a zene annyira eggyé válik Cziffra György előadásával, hogy talán én is hozzá tudtam tenni valamit ehhez a kurzushoz. Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy hihetetlenül magas színvonalat képviseltek a részvevők. Olyan technikai perfekcióval és zenei mélységekkel rendelkeztek a növendékek, hogy sokszor nem hozátenni, hanem elvenni kellett a produkciókból. Annyi különböző ötlet, annyi fantázia rakódott rájuk esetleg más zongoristáktól, hogy elsősorban azt kellett kibontani, hogy ő kicsoda, hiszen minden tehetséges művészt előbb-utóbb valamilyen szinten bekebeleznek és utánozni akarják, észre kell venni, hogy ő maga valójában kicsoda.
Kik vehettek részt aktívan a mesterkurzuson, milyen művekkel lehetett készülni?
Teljesen nyílt volt a mesterkurzus, bárki jelentkezhetett, természetesen volt egy szakmai rosta. Akiket kiválogattunk, a legmagasabb minőséget képviselték. Cziffra György mesterkurzus révén romantikus zongorairodalommal kellett készülni: Liszt, Chopin, Schumann és Brahms művekkel, de nagyon nagy szeretettel maghallgattunk Beethovent vagy Rahmanyinovot is.
Milyen korosztálynak szólt a hangszerbemutató, hogyan épült fel a műsor?
3-15 éves korig vártunk érdeklődőket. Az volt a lényeg, hogy interaktív módon mutassunk be hangszereket, beszélgetéssel egybekötve. Nagyon nagy siker volt, teljesen megtöltöttük a termet.
A MOM Kulturális Központban már három éve rendszeresen tartasz hangszerbemutatókat, a zongorát állítva a középpontba. A Cziffra Fesztivál keretein belül most milyen hangszerekkel ismerkedhettek meg a gyerekek?
Nagyon különleges koncert volt, hiszen bemutattuk a hárfát, a gitárt, a hegedűt és a csellót. A zongorát mindig bemutatom nekik, most négy olyan hangszerrel ismerkedhettek meg, ami még nem került terítékre. Négy Junior Prima Díjas művész (Razvaljajeva Anasztázia – hárfa, Környei Miklós – gitár, Kállai Ernő – hegedű, Devich Gergely – cselló) játszott, nagyon élvezetes koncert volt, méltó Cziffra György szelleméhez.
Miről szólt „Az én zenemanóm” rajzpályázat, kik vehettek részt, és milyen rajzokat küldhettek be?
Nagyon picik, pár évesek jelentkezhettek, és az volt a célunk, hogy őket is bevonjuk a zene birodalmába. A fantáziájukban élő zenei lényeket szerettük volna előcsalogatni. Nagyon sok, majdnam 600 rajz érkezett be a pályázatra, és igyekeztünk kiválogatni a legjobbakat, nagyon nehéz volt igazságos döntést hozni. A győztesek jutalma az volt, hogy a rajzolt zenemanót egy textilművész megvarrta, és így saját, kis plüssfigurával térhettek haza aludni.
Az Országos Cziffra György Zongoraverseny nem rég került kiírásra, és majd október végén – november elején zajlik. Mi a célja a versenynek, kik vehetnek majd részt?
Szeretnénk fiatal tehetségeket találni, 15 és 25 éves kor között lehet jelentkezni az ország bármely pontjáról. Egyelőre országos versenyt tervezünk, a későbbiekben majd szeretnénk kiterjeszteni nemzetközi versennyé.
Hány fordulós lesz a verseny, milyen műveket vihetnek a versenyzők?
A versenyprogram fedi az eredeti, Cziffra György által képviselt és elnökölt zongoraversenyt. Két fordulóból áll a verseny: egy elődöntőből és egy döntőből, fordulónként 25-40 perces időkerettel. A romantikus zongoraművek vannak előtérben: Liszt és Chopin művek, illetve Cziffra-átiratok, emellett egy kortárs művet is kell játszani, Dubrovay László zongoradarabjai közül. Ő egy fantsztikus zeneszerző, és a kortárs zenét mindig népszerűsíteni kell. Nagyon nehéz feladatuk lesz a fiataloknak, ennek ellenére azt várjuk, hogy lesz jó pár jelentkezőnk, hiszen sok tehetség van Magyarországon. Igyekszünk a zsűrivel olyan díjakat és lehetőségeket adni a tehetségeknek, ami elindítja őket a pályán, és megtalálhatják az útjukat. Ez is Cziffra György elképzelése, annál nagyobb élvezettel, szeretettel és odaadással szervezzük.
Kik lesznek a zsűri tagjai?
Vásáry Tamás, Mocsári Károly, Dráfi Kálmán, Dubrovay László és jómagam mint a fesztivál művészeti vezetője. Nagy élmény lesz a zongoristáknak, hogy az egyik mű szerzője is ott ül a közönség soraiban, hiszen nála jobban senki nem tudhatja, hogyan kell előadni. Hátborzongató élmény lenne Liszt Ferenc előtt Liszt művet vagy Chopin előtt Chopin művet játszani. A verseny résztvevői is nagy élményként fogják számon tartani, és 40 év múlva mesélik majd, hogy Dubrovay ott ült és neki játszottam a művét.
Milyen jutalmat kapnak a sikeres versenyzők?
Pénzjutalmat tűztünk ki az első 3 helyezettnek: 800.000 Ft-ot, 600.000 Ft-ot, illetve 400.000 Ft-ot, Dubrovay László felajánlott egy 200.000 Ft-os különdíjat. Az anyagi juttatások mellett talán még fontosabb, hogy hazai és külföldi koncertmeghívásokkal is készülünk a díjazottak számára, hiszen mind a hazai, mind a nemzetközi vérkeringésbe be kell kerülni, ehhez remélhetőleg nagyon jó lesz a zongoraversenyen egy helyezés.
Hogyan folytatódik a Cziffra Fesztivál a következő években? Milyen terveid vannak ezzel kapcsolatban?
Bár már teljesen összeállt a program, egyelőre annyi publikus, hogy a MOM Kulturális Központ mellett a Zeneakadémia Nagytermében is fogunk koncerteket rendezni, és egy héten keresztül zajlik majd a fesztivál. A tematikában sok programot meghagyunk és lesznek új programok is, külföldi fellépőket is vendégül fogunk látni. A teljes, hivatalos programot 2016. szeptember 21-én, sajtótájékoztató keretén belül jelentjük majd be.
Milyen visszajelzéseket kaptál a Cziffra Fesztivállal kapcsolatban?
Nagyon sok, sőt inkább csak pozitív visszajelzést kaptam, és ez erőt ad folytatni, hiszen a szervezés nagyon nagy munka, keveset aludtunk abban az időszakban. Egy teljes fesztivál létrehozása, megalapítása önmagában is nehéz, de még nehezebb a folytatás, hiszen olyan magasra tettük a mércét, hogy igen csak próbára tesz megugrani, de mindenképpen többet, jobbat, szebbet szeretnénk adni a közönségnek és főleg Cziffra Györgynek, reménykedünk a szép folytatásban.
Ezúton is gratulálunk a Cziffra Fesztivál szervezéséhez és az eddigi programok sikeres megvalósításához, illetve sok erőt kívánunk a további tervekhez! Remélem, 2017-ben is találkozunk.
