Success experiences at the piano,
proudful performances at our recitals for all ages

Szereplés = fejlődés

Ha meg akarod úszni a szereplést, könnyen lehet, hogy a fejlődésedet teszed kockára

Sokan azzal a hozzáállással jelentkeznek növendéknek, hogy csak a saját örömükre szeretnének zongorázni, mások előtt nem szeretnék megmutatni tudásukat, legföljebb a szűkebb környezetüknek. Azt hiszik, úgy is el tudnak jutni egy örömöt adó szintre, hogy nem tűznek ki célokat, nem követnek mérföldköveket, csak épp gyakorolgatnak, amikor van kedvük és idejük. Ha tanár is segíti a munkájukat, az óralátogatás rendszeressége is hasonló elveket követ. Ugyan szívesen járnak órára, ha (ott, helyben) megkapják a vágyott élményt, viszont a növendékhangversenyre nem szívesen állnak ki.

Akiknek már az is örömet okoz, ha két-három billentyűt le tudnak ütni a zongorán, néhány hangot el tudnak játszani a hangszerükön, számukra valóban nem okoz problémát, ha nincsenek mérföldkövek. Nekik viszont fölösleges profi tanári segítséget igénybe venniük, nélkülük is boldogulnak. Ráadásul a tanárok sem szeretik, ha ilyen kis célokért rabolják az idejüket.

Akik viszont nem elégednek meg ennyivel, hanem érezhetően magasabb szintre vágynak, a legtöbbször csalódnak, és sokszor nem értik, mi a probléma, miért nem fejlődnek. Ha nem is célokkal, de érzelmekkel átszőtt vágyakkal fogtak neki hangszeres tanulmányaiknak egykor, és a lelkesedés is tart, amíg a komfortzónájukon belül megkapják azt az élményt, amire vágynak a hangszerjáték, illetve a hangszeres órák által.

Viszont eljön az a pillanat, amikor ugyanaz a teljesítmény, ugyanaz az élmény, ami kezdetben még lelkesített, már nem adja meg azt a kielégülést, amire belül még mindig vágynak. Ilyenkor jönnek elő azok a kérdések, hogy miért nem élvezik már, miért nem haladnak, miért nem fejlődnek tovább. És jön a frusztráció is, mert azt hiszik, ők már nem képesek többre. Azt hiszik, ügyetlenek, tehetségtelenek, nincs zenei érzékük, nem érdemes tovább foglalkozni a hangszerükkel. A lelkesedésük elpárolog, a frusztrációt pedig igyekeznek elkerülni, így a vágyat szépen eltemetik magukban, és a hangszer ott pihen a nappaliban vagy a szekrény tetején, esetleg új tulajdonoshoz kerül.

A probléma gyökere viszont legtöbbször nem a zenei érzék, az ügyesség vagy a tehetség hiányából ered. Ha már eljutottál oda, hogy kis dalokat, rövid darabokat szép hangon, egyenletes ritmusban eljátssz, ne a saját zenei érzékedet kérdőjelezd meg! Ha profi tanárhoz jársz, ne is a tanár szakmai hitelességét ásd alá! A saját hozzáállásodat vizsgáld meg! Nézd meg, megtettél-e mindent a célod érdekében, egyáltalán tűztél-e ki célt, vagy csak vágyak lebegnek a szemed előtt? Vannak-e mérföldkövek, amik a haladásodat jelzik?

Még senki nem jutott magas szintre kitűzött célok, lefektetett mérföldkövek nélkül. Ha téged is érint a fenti probléma, bizony neked is célokban és eredményekben kell gondolkodnod. A növendékhangversenyek lesznek a legjobb útjelzők a haladásod mentén. Nem kell egy feszült légkörű vizsgára vagy versenyre gondolnod, aminek nagyobb tétje van. Egy-egy koncert sokkal családiasabb hangulatú, ugyanakkor mégis konkrét kereteket ad.

Épp azok a növendékhangversenyek segítenek neked leginkább, amelyektől annyira félsz. Mert tulajdonképpen nem is a szerepléstől félsz, hanem a célkitűzéstől. Attól, hogy felelősséget kell vállalnod azért, amiért elindultál. Értsd meg, hogy ezek az események azt szolgálják, hogy felvállald a felelősséget! A legtöbb célkitűzésnél azt mondjuk, hogy a célokat kőbe, a határidőket homokba véssük. A koncertek esetében bizony a dátum is sziklaszilárd, akkorra el kell készülnöd a választott darabokkal. Épp ez fog téged rábírni arra, hogy végre kilépj a komfortzónádból, és valóban tegyél a céljaidért.

Ráadásul csak addig félsz a hangversenytől, amíg túl nem vagy rajta. Utána mennyire büszke leszel magadra, hogy kiálltál! Mekkora sikerélményt jelent, hogy egy ilyen mérföldkövet elértél! Milyen jó érzés lesz visszanézni a produkciót, hiszen a legtöbb koncerten felvétel is készül! Mekkora új lendületet tud adni a munkádnak az az érzés, hogy képes vagy rá! És ha már túl vagy az első szerepléseden, mennyivel kisebb félelmet jelent majd a következő! És mennyivel könnyebb lesz ismét kilépni a komfortzónádból, hogy újra és újra felkészülj! Ezek után eszedbe sem fog jutni, hogy tehetségtelen, ügyetlen vagy, esetleg nincs zenei érzéked. Bebizonyítottad magadnak, hogy fontos számodra a hangszered, és azt is, hogy képes vagy tenni a haladásodért. A fejlődésed mérhető lesz, a siker pedig nem marad el.

Elképzelhető, hogy egy rossz, gyermekkori élmény gátol téged abban, hogy kiállj mások elé. Ez nem azt jelenti, hogy ez a félelem végleg vissza kell, hogy tartson téged a szerepléstől. Azt jelenti, hogy dolgoznod kell rajta. Hidd el, egy jó tanár tudja, mivel állhatsz ki szerepelni és mivel nem, illetve azt is, hogy milyen téttel bíró szereplést érdemes felvállalnod. A rossz élményeidről – ha vannak – pedig mindenképpen beszélned kell vele.

Ha úgy érzed, hogy számodra fontos tevékenység a hangszerjáték, vállald fel a hozzá vezető utat, annak minden velejárójával együtt. Ha csak hobbiról van szó, akkor is fontosnak kell, hogy tartsd, mert rólad szól. Keress egy tanárt, egy mentort, aki nemcsak szakmailag segít, hanem a célok kitűzésében és a mérföldkövek lefektetésében is támogat. Járj órára rendszeresen, gyakorolj szorgalmasan, és készülj fel a növendékhangversenyekre is. Az utat pedig élvezd végig! Gyere, és foglalj hozzánk időpontot egy díjmentes konzultációra, ismerkedj meg velünk közelebbről is! Ha szülő vagy, és a gyermeked szeretnéd a legjobb kezekbe adni, látogasd meg Gyermekeknek szóló aloldalunkat. Ha pedig felnőttként magad szeretnél profi útmutatással tanulni, a Felnőtteknek szóló aloldalunk a tiéd.

Mobil eszközön használd a Messenger alkalmazást:
A Hangrózsa Zongoraiskola a Messengeren

További blogbejegyzések