Sikerélmények a zongorán,
büszke szereplés a koncertjeinken minden korosztálynak

A magánoktatás előnyei

4 + 1 érv, hogy miért menj inkább magántanárhoz, vagy miért járj inkább magániskolába, ha hangszeren tanulnál

Sokan, akik hangszeren szeretnének tanulni, először zeneiskolában vagy zeneiskolai tanárnál, privátban próbálkoznak. Nyilvánvalóan abból indulnak ki, hogy a zeneiskolában adott egy színvonalas tanterv, az ott dolgozó tanárok kiforrott módszerekkel tanítanak. Jómagam kilenc évig dolgoztam zeneiskolában, és ezalatt megtapasztaltam az intézményes zeneoktatás előnyeit és hátrányait is. Hét éve viszont kizárólag magánúton tanítok, így bőven van összehasonlítási alapom.

Nem minden növendék kedveli az intézményes kereteket. Elsősorban olyanok, akik nem nyolcévesen, hanem később, esetleg gimnazistaként vagy már felnőttként kezdenek hozzá a hangszerjátékhoz. Tehetséges növendékekkel sokszor előfordul, hogy merev keretek helyett inkább a maguk útját szeretnék járni. A tantervet túl szűknek, a kötelező szolfézst unalmasnak, a módszereket túl konzervatívnak, a vizsgákat nyűgnek találhatják. Olykor pont az veszi el a kedvüket, ami másokat motiválhat. Ilyenkor leállnak a gyakorlással, abbahagyják a hangszerjátékot, a tanáruk azt hiszi, tehetségtelenek, nem érdemes velük foglalkozni, néha a szülők sem értik, mi a gond. Sok tehetség kallódik el így. Te mit éreznél, ha azt látnád, hogy a gyermekeddel nem tud mit kezdeni egy zeneiskolai tanár, pedig érzed, hogy több van benne?

Egyik, tehetséges növendékem, tizenévesen először zeneiskolában tanító tanárnőnél kezdte a zongora tanulmányait. Elsősorban hátrányokkal találkozott. A tananyagot és a módszereket túl konzervatívnak találta, egyáltalán nem érezte magát motiváltnak, a tanárnő nem tudott mit kezdeni vele. Így a zongoratanulást abba is hagyta elég hamar.

Nem vagyunk egyformák, a növendékek is mások, és így más-más tananyagot, más-más megközelítést és módszereket, és akár egészen más kereteket, kihívásokat igényelnek. Egy intézmény viszont csakis szilárd keretek között tud működni, nem tud olyan szabadságot biztosítani, mint amire egyeseknek szükségük lenne a motiváltsághoz és a fejlődéshez. Számukra más megoldást kell keresni.

A magánoktatás ezzel szemben sokkal rugalmasabb, a magántanárok motiváltabbak és jellemzően kreatívabbak is. 4 + 1 erős érvet tudok mutatni, hogy miért inkább magántanárt vagy magániskolát válassz állami zeneiskola helyett.

  1. A tananyag és a módszer teljesen személyre szabható. A magántanárt nem köti kerettanterv, elvárt teljesítményszint, kötelező óraszám, projektek. A figyelmét sokkal jobban a növendékre tudja irányítani. A tananyagot, mint egy méretre varrott ruhát, a tanulóra szabja, a módszereket is a személyiség típusa szerint válogatja meg. Képzeld el, hogy a te gyermeked is így kapja a tananyagot, és látod rajta, hogy motivált, lelkesen gyakorol. Mennyire lennél elégedett?
  2. Minden szükséges gyakorlati és elméleti tudnivaló belefér a hangszeres órába. Nincs szükség kötelező szolfézsra, amit a zeneiskolások 90%-a amúgy is utál. Arra a tudásanyagra, amire a növendéknek a hangszerjátékhoz feltétlenül szüksége van, elmélettel, hallásgyakorlatokkal együtt bőven beépíthető az órákba. Akinek szakirányú ambíciói vannak, nyilván kaphat ennél többet is, de ez is megoldható magánúton. Képzeld el, hogy a te gyermekednek sincs olyan órája, amit ne szeretne, amiért ne rajongana. Mi lenne az arcára írva, mikor hazamegy egy-egy hangszeres óráról?
  3. Vizsgák helyett élményszerű koncertek. Bár a zeneiskoláknak is van bizonyos szabadságuk e tekintetben, a félévi vizsgát kiválthatják egy tanszaki koncerttel, a tanév végén viszont ott ül a vizsgabizottság, a papíron sercegő tollal. A magántanárnak nem kell vizsgáztatnia, sokkal inkább építhet az élményre, beleadhatja minden kreativitását a növendékhangversenyek szervezésébe. Aki pedig igényt tart hivatalos papírra, ez is megoldható magánúton. Képzeld el, hogy a gyermeked egy gyönyörű koncertteremben, egy neves hangszergyár bemutató darabján játszik a növendékhangversenyen. A koncert végén pedig a többi szereplővel együtt átvesz egy díszes emléklapot a szakma egyik elismert szereplőjétől, aki produkciójával megkoronázta a hangversenyt, és elbűvölte a gyerekeket. Mennyire lennél büszke?
  4. Minőségi hangszer. A zeneiskolák döntő többsége azzal küzd, hogy a rendelkezésre álló, valamilyen állapotban lévő hangszerparkot valahogy fenntartsa. Jó, ha a díszterembe kerül egy elfogadható állapotú zongora, többnyire pályázati pénzből. Viszont ahhoz, hogy az órákon is élvezhető legyen a munka, élményt adjon, ami megszólal, elengedhetetlen a jó minőségű hangszer. A magántanárnak van rá szabadsága, hogy maga válassza meg, milyen hangszeren tanítson, és azt rendszeresen, több, mint megfelelően karbantartsa. Mit éreznél, ha a te gyermeked kezébe is egy ilyen, kitűnő hangszert adnának, és élvezné, hogy játszhat rajta?
  5. (+1) Nemzetközi vizsgalehetőség, ha a papír is fontos. A vizsgázás nem kötelező a magánoktatásban, viszont itt olyan nemzetközi vizsgákra készülhetünk fel, amiről a zeneiskolai tanárok többége még csak nem is hallott. A magántanároknak és a magániskoláknak itt is sokkal nagyobb mozgástere van. Jómagam büszke vagyok rá, hogy ezen a területen is sikereket, szép eredményeket érnek el növendékeim.

Megfelelő hozzáállással, a körülmények biztosításával és a motiváció fenntartásával elérhető, hogy a növendék lelkesen gyakoroljon, és ha belülről érez célt, elinduljon az irányába. Érezhető lesz a tanulási kedv, a szorgalmas gyakorlás, az utat pedig sikerélmények fogják kikövezni. A növendék büszke lesz rá, hogy olyan eredményeket ért el, amelyekre korábban nem is gondolt volna, és a szülő is büszke lesz, hogy megtalálta a megfelelő utat.

Az a tizenéves fiú, akit fentebb említettem, a korábbi csalódás után hozzám került. A szülők nem adták fel, még időben megkerestek. A fiúnak nagy célok kellettek a zeneiskolás módszerek helyett. Másfél év után már Mozart-ot, Schubert-et, Chopin-t és Liszt-et játszik, a technikája fokozatosan csiszolódik, ahogy a zenei kifejezése is fejlődik. A család nagyon büszke az eredményekre, és arra is, hogy a Steinway & Sons kitűnő zongoráin hallhatja őt.

Ha te is a megfelelő utat keresed a hangszerjátékhoz, először azt gondold át, mi motivál. Az, ha lépésről lépésre vezetnek? Az, ha már néhány hangból is gyönyörű produkció születik? Esetleg a nagyobb lépteket szereted? Nagy célokért szeretnél dolgozni? A hangversenyek vonzanak? Szabadabban szeretnéd megválogatni, milyen darabokat tanulsz? Olyan tanárt keress, aki megérti a motivációdat, és ehhez mérten vezet, vagy épp csak terelget téged. Ha ez megvan, a tananyag és a módszerek már gyerekjáték.

Ha szeretnél zongorázni, esetleg a gyermeked szeretne, és épp azon gondolkozol, hogy állami vagy magán úton szeretnél tanulni, vagy a gyermekedet taníttatni, ismerkedj meg velünk, ne hagyd ki ezt az opciót!

Gyere, és foglalj hozzánk időontot egy díjmentes konzultációra, ismerkedj meg velünk közelebbről is! Ha szülő vagy, és a gyermeked szeretnéd a legjobb kezekbe adni, látogasd meg Gyermekeknek szóló aloldalunkat. Ha pedig felnőttként magad szeretnél profi útmutatással tanulni, a Felnőtteknek szóló aloldalunk a tiéd.

Mobil eszközön használd a Messenger alkalmazást:
A Hangrózsa Zongoraiskola a Messengeren

További blogbejegyzések